Dead Dreams and Happy Chaos: 2012

-->

Belépve a házba azonnal megéreztem a friss vér szagát. Ez nem lehet igaz… Idegesen sietek fel az emeltre. Benyitva a hálószobánkba ledöbbenek, és iszonyatos düh tör rám. Az ágyon ott fekszik valami szőke ribanc vérben tocsogva Andyék pedig gátlástalanul, dugják, miközbe tépik, ott ahol érik. Amint Andy felém, fordul, tiszta vér az arca, szájából pedig folyik ki annak a ribancnak a vére. Jake és Ashley észre se véve engem fogják a csaj fejét és mozognak benne egy őrületes tempóba, ők se kevésbé véresek, mint Andy. Andy egy utolsót lök a csípőjén, majd elélvez egy vadállathoz hasonló üvöltéssel, majd ott hagyva a csajt Ashleyéknek elindul felém. Ashleyék azonnal rárontanak, és hallani lehet, amit szakad a hús és fröcsög a vér. Az émelyítő vérszag kezdi elvenni az eszem, de a düh most nagyobb bennem, mint a vérszomj.

- Undorítóak vagytok… - sziszegem Andynek, mikor oda ér hozzám.

Nem szól semmit csak erősen a falnak, lök és látom, hogy a nyakam méregeti.

- Felejtsd el… - lököm el magamtól, majd kiviharzok.

Hiába maradnék ott, hiába szedném le a többieket a csajról… neki már vége. Úgy széttépték, hogy még a csoda se tudná újból összerakni a csajt. Megint eluralkodott rajtuk a vérszomj. Ezen a héten ez már a harmadik kis ribanc, akit a halálba hajszoltak. Mindig ugyan úgy megy. Amíg nem vagyok itthon Andyék felszednek valami fiatal kis fruskát, aki a fanjaik, közé tartozik, elcsábítják, ami nem nehéz, ha már így is a fanjuk, elhozzák, ide aztán pedig gátlástalanul neki esnek, és ott dugják, ahol érik. Ez még nem lenne gond csak, hogy a végén eluralkodik rajtuk a vágy és széttépik. A kegyetlen dugásból egy kegyetlen vérfürdő lesz. Szegény tudatlan fanok semmit se tudva sétálnak be a fenevadak csapdájába.

Egy jó tíz perc múlva a fiúk véresen az ujjukról nyalva a vért jönnek le egy elégedett mosollyal az arcukon. Ilyenkor szinte undorodom tőlük.

- Na, mi a baj cicamica? – jön oda hozzám Jake, majd leülve mellém, átkarolja a vállam. Szájából csak úgy árad az alvadt vér és a friss ember hús szaga.

- Szerinted? – keverek le neki egy hatalmas pofont. – Ő már a harmadik! Nem vagytok normálisak! Elvette az eszetek a hírnév, azt hiszitek bármit, megtehettek!

- Valaki féltékeny – mosolyog rám Andy.

- Nem vagyok féltékeny! Ideges vagyok. Csak ezen a héten három csajt öltetek meg eddig! Fel fogjátok?! Három ártatlan lányt öltetek meg a BVB Armyból, akik a halálba is követtek volna titeket!

- Három kis ócska ribancot, akik simán megbaszatták magukat négy, náluk jóval, idősebb férfival, csak azért mert híresek – javított ki Ashley mire neki is lekevertem egy pofont.

- Undorítóak vagytok! – sziszegem, majd felmegyek.

Elhaladva a szoba mellett megcsapja az orromat a vér szaga újra. Belépve a szobába hirtelen elfordulok a látványtól. Rondán elintézték. Szinte az egész szoba a vérben úszik, a lány testét vér és sperma borítja. Hasa feltépve, akár csak a torkán hatalmas seb tátong, melyből ömlik a vér. Belei épp, hogy nem fordultak ki a hasából. Épp mennénk, kifele mikor meghallom, hogy halkan nyöszörög.

- Segíts… - nyújtja felém a kezét remegve miközbe beszéd közbe, ömlik a szájából a vér. Csoda, hogy túlélte.

Csendben oda lépek hozzá, kiveszem a pisztolyom a táskámból majd a fejéhez, tartom.

- Sajnálom… - suttogom, majd meghúzom a ravaszt. A golyó percek alatt a fejébe hatol a vér és az agyvelő darabkák a ruhámra csapódnak. Szívességet tettem neki.

Letörölve a pisztoly visszaraktam a táskámba. Elegem van belőlük… mindig az én feladatom bevégezni a munkát, ha rajtuk múlna, hagynák szenvedni a szerencsétleneket, akik esetleg, túlélik.

Beérve a szobámba ledobom a táskám, majd leveszem a véres ruháim és bemegyek a fürdőbe. A tükör előtt állva végig nézve a véres, sápadt arcomon elgondolkozom, mit keresek még itt. Lemosva magamról a vért megtörlöm az arcom, amint elveszem a törölközőt az arcomtól és a tükörbe nézek, meglátom Andyt mögöttem. Nem szólok, semmit csak állok és nézem magam a tükörbe.

- Mikor változtál át utoljára? – lép mögém a derekamra simítva.

- Nem tudom… nem is akarok! Úristen Andy, hogy lehettek ilyenek?! – esek neki felé fordulva.

- Ne haragudj… Jake ötlete volt, megígérte, hogy minden rendben lesz, de nem bírtuk – mondja Andy a szemembe nézve.

- Meddig fog még ez így menni? Elegem van! Eddig három velem egy idős csajt kellett lelőnöm, akit széttéptetek, úgy, hogy alig maradt belőlük valami! Lassan már várom, hogy mikor fogok én oda kerülni… - mondom, elfordítva a fejem majd elindulok.

- Te is tudod, hogy az nem fog megtörténni! Téged soha nem tudnánk úgy bántani! – fogja meg Andy a karom.

- Tényleg?! – mutatom a hasamon lévő jó húszcentis hegre, ami Jake miatt van ott. Szinte mindenkitől van egy hegem.

- Az a legelső alkalom volt! És emlékezz vissza, hogy én mentettelek meg. Ha akkor nem változtatlak vámpírrá, akkor az óta halott lennél!

- Néha azt kívánom, bárcsak az lennénk… - mondom, majd elrántva a kezem visszamegyek a szobámba és magamra zárom az ajtót.

Ledőlve az ágyra emlékezek, vissza arra, hogy mi történt két éve azon a bizonyos éjszakán. Még csak tizenhat voltam, de már akkoriba is éltem-haltam a Black Veil Bridesért. VIP jegyem volt így a koncert után találkoztam a fiúkkal, Andy már akkor is nagyon jól nézett ki. Elkezdtünk beszélgetni, majd a turnébuszon kötöttünk ki. Addig fajultak a dolgok, hogy már az ágyon feküdtem körülöttem négy férfival, akik engem akartak. Túlságosan fiatal és bolond voltam ahhoz, hogy nemet mondjak ezért belementem. Eszméletlen szexnek indul mikor a vég felé elfajult a dolog. Jake átváltozott, akkoriba még nem hittem az ilyen dolgokba ezért fel se fogtam, hogy mi történt. Csak arra emlékszem, hogy felszakadt a hasam sikítva feküdtem az ágyon a hasam fogva, amibe éreztem a belső szerveim. Ha visszagondolok, mái napig kiráz a hideg. Ekkor változott át Andy is a csuklójába harapott, amiből elkezdett ömleni a vér, majd a számra szorította. Amint lecsúszott a vére a torkomon elájultam és így keltem fel. Egy heggel a hasamon és egy tudattal, hogy az életem örökre megváltozott. Andy megmentette és tönkre tette az életemet. Hálás vagyok és gyűlölöm. Meg akarom ölni, de tudnám, ha elveszteném, abba belehalnék és ezt sajnos ő is nagyon, nagyon jól tudja és kihasználja. De mindig olyan amilyen, mindent meg ad, amire vágyom és mellettem, van, ha kell, de néha mikor szakad a cérna csak egy áldozat, vagyok, és újra átélem a fájdalmat, mikor a négy férfi nekem esik és az őrületbe hajszolnak a mocskos kéj és a véres fájdalom kíséretében. Jinxx… Sammivel szakítottak miután Jinxx rátámadt Sammire és majd nem megölte. Jinxx nem akarta bántani Sammit, Sammi pedig túlságosan félt Jinxxtől ahhoz, hogy vele maradjon. Én bármennyire és félek, néha Andytől nem tudnám elhagyni… soha.

- Amber? – ébreszt fel egy lágy hang az álmok világából. Álmosan kinyitva a szemeim Jinxxt látom.

- Mit akarsz? – húzódom el.

- Ne haragudj… - suttogja a hajamba simítva.

Egyre furcsábban nézek rá.

- Mi a franc folyik itt? – ülök fel idegesen.

- Shhh! – fogja be a számat.

Elkezdek mocorogni mire lépéseket hallok oda kintről. Jinxx hátra fordul csendben majd rám, néz és tátogja, hogy egy szót se szóljak. Amint halljuk, hogy a lépések távolodnak, Jinxx csendben ölbe vesz. Csettint egyet, és ki teleportál minket az udvarra ahol Andy szorosan magához, ölel.

- Jobb, ha takarodunk innen – sziszegi Andy a házat nézve.

- Mi a franc folyik itt? – lököm el Andyt magamtól ránézve, mire hirtelen hallom, hogy kitörik egy ablak a házba, majd egy vérfagyasztó vonyítás követi. Gyorsan hátra fordulok és a házra nézve a tetőn, meglátok valami hatalmas szőrös fenevadat.

- Most már tudod? – néz rám mérgesen Andy majd ölbe, kap és a kocsiba dob majd a fiúkkal, együtt beugrik és elindulunk.

Hátra nézek a házra, látom, amint a farkas elkezd felénk rohanni.

- A kurva életbe Andy taposs bele! – ordítok rá.

- Fogd be Amber! – ordít vissza, majd rálép a gázra és érzem, ahogy száguldunk egyre jobban lehagyva az utánunk rohanó vérfarkast.

- Hogy a kurva életbe jutott be?! – esek neki Jakenek

- Azt szeretnék mi is tudni és nyugodj le Amber! Senkinek nem esett baja és ez a lényeg… - ölel magához szorosan Jinxx én, pedig remegve ölelem.

Nem ez az első alkalom, hogy vérfarkasok támadnak ránk. Körülbelül két hete történt, hogy Jaket és Andyt megtámadták a vérfarkasok. Magunk se tudjuk, mit akarnak de, nekem van egy olyan sejtésem, hogy betörtünk az ő területükre. Andyéknek le kéne állniuk majd előbb utóbb vagy a vérfarkasok vagy a rendőrök, fogják elkapni őket. Nem tudom melyik, lenne a rosszabb.

Egy jó három óra múlva megérkeztünk Salt Lake Citybe ahol Andyék menedéke van. Nem kisebb, mint a másik. Egy baszott nagy villa úszómedencével, nem tudom hány hektáros kerttel és istállókkal. Na igen az istálló. Andyvel közöltem, ha már van vagy három, négy villája igazán vehetne nekem egy lovat, erre fogta és épített egy istállót, majd vett két fajtiszta, törzskönyvezett fríz csődört, és két musztángot. Persze Jake és Jinxx egyből neki akartak esni a lovaknak, hogy a ló vér az, finom, de közöltem velük, ha egy karcolás is lesz a lovakon, átharapom mindkettejük torkát.

- Kezdd elegem lenni ezekből, a dögökből! – dobom le a táskám a kanapéra és Andyre nézek, aki az oldalát fogja.

Odamegyek hozzá, majd elveszem a kezét az oldaláról, amin egy mély vágás van, amiből ömlik a vér.

- Ülj le – mondom, majd kimegyek a konyhába és előszedem az elsősegély dobozt.

Leveszem Andy pólóját, majd előkeresem a tűt meg a cérnát.

- Nem csak neked van eleged… - sziszeg fel Andy amint elkezdem összevarrni a sebét.

- Sose lesz nyugtunk – ül le Ashley a kanapéra.

- Tch, ezen még csodálkoztok? – mondom gúnyosan.

- Mire célzol? – terem ott előttem Ashley majd elkapja a torkom.

- Tessék ölj meg Purdy, hajrá. Úgyse mersz bántani! – vágom hozzá, majd ellököm magamtól. – Befejezhetném az énekes stoppolását? – kérdezem, majd leülök Andy mellé és befejezem a sebe összestoppolását.

- Le kéne fertőtleníteni nem? – sétál el mellettem Jake kezébe egy üveg whiskyvel.

- De – azzal kiveszem a kezéből a whiskyt, lehúzok belőle egy kicsit majd varratra, spriccelem mire Andy felordít. – Le van fertőtlenítve.

- Te szemét kurva – fogja az oldalát nyüszítve Andy.

- Szívesen… - sziszegem, majd kiviharzok a hátsó ajtón egyenest az istállókhoz.

Amint kedvenc lovaim között vagyok, kezdek megnyugodni, befészkelem magam a két fríz csődör közé. Szerenád és Méreg. Méregre dőlve hallgatom, amint hatalmas szíve dobog. Mindig megnyugodok köztük, megnyugtat, ahogy hallom szívük ritmikus dobogását. De a nyugodtság nem sokáig tart, mert hirtelen a két musztáng elkezd nyeríteni, Méreg és Szerenád pedig elkezd sunyítani. Csendben felállok majd a pisztolyomért nyúlva, percek alatt kiugrok a folyosóra és emelem a pisztolyom, de senki nincs ott. Ekkor épp fordulnék, meg, mikor valaki elkapja a kezem hátra csavarja, majd neki löki a boksz ajtajának.

- Mit akarsz?! – sziszegem, ahogy arcom a hideg vasnak feszül.

- Szerinted? – hallom meg az ismerős hangot, majd hátrafordulva, leveszem a csuklyát róla.

- Frank! – ölelem meg szorosan.

- Szia – ölel magához szorosan majd a fejemre, csókol. – Minden rendben? Remélem Andyék jól bánnak veled, mert ha nem megölöm őket.

- Hát… ezt most hagyjuk. Mit keresel itt? Egyedül jöttél? – nézek körbe, de nem látok senkit.

- Nem. A többiek valószínű bent vannak. Eljöttünk, mert beszélnünk kell Andyékkel, a vérfarkasok már nagyon túlszálltak magukon… - mondja miközbe körbe, néz. – Bemehetnénk? Vihar lesz. Nem akarok kint lenni, mikor ideér a vihar.

- Hozom a lovakat is… - megyek oda a bokszokhoz, majd az ajtót kinyitva ráakasztom a kötőféket mind a négyükre és elindulok befele.

- Andy nem fog szólni? – sétál mellettem Frank, Mérget paskolgatva.

- Nem igazán tud érdekelni… - mondom, majd kinyitom a hátsó ajtót és beviszem a lovaim a konyhába.

- Ez… meg… mi? – döbben le Ashley amint meglátja a négy lovat a konyhába.

- Csukd be a szád, mert bele repül a légy. Amúgy meg amíg a vihar tart itt lesznek, ha tetszik, ha nem – közlöm vele a tényeket, majd megpaskolva a lovakat bemegyünk Frankkel.

Amint beérünk a nappaliba Andy eléggé, megfeszül, amint meglátja, hogy Frank kezét fogom.

- Hogy, hogy itt vagy Frank? – mondja Andy ridegen.

- Gondolom, nem csak minket támadtak meg a vérfarkasok… - bök Andy sebére, majd leül a kanapéra.

- És? – kérdi Andy közönyösen, mire kicsapódik a terasz és beesik rajta két csuklyás alak.

Bezárom a terasz ajtót miután ezek így beestek, majd kérdőn nézek a két ázott csuklyára. Amint leveszik a csuklyát, megismerem őket. Gerard, Max és Austin. Majd pár perc múlva újra kicsapódik az ajtó és ott terem megint két sötét alak egy fiatal csajjal. Ronnie és Derek. Ledöbbenek amint észre, veszem, hogy ki a csaj. Ashley… legjobb barátnőm, akit évek óta nem láttam.

- Na ezt felejtsétek el! – kelek ki magamból idegesen Ashre nézve. Szerencsétlen alig él, kitudja, mióta cipelik. Itt nem lesz tivornya és öldöklés…

- Amber te most kussolj jó? – néz rám Ronnie, majd félre lökve lelöki Asht a kanapéra.

Mielőtt még a fiúk neki esnének szerencsétlennek, beállok a kanapé elé, és átváltozva vicsorgok rájuk, amire igen csak meglepődnek. Soha nem változok át… soha.

- Amber… tisztában vagy vele, hogy mi ő? – bök Ash nyakára, amin egy hatalmas harapás tátong, nagyobb, mint egy vámpíré.

- Nem érdekel! Aki hozzá mer nyúlni egy ujjal is, annak kitépem a belét! – vicsorgom, majd ölbe véve Asht, felteleportálok a szobámba.

Óvatosan rakom le az ágyamra forró, remegő testét. Pár órája van még hátra az átváltozásig… Nem érdekel, nem fogom hagyni, hogy megöljék. Azzal betakarva Asht lemegyek Andyékhez.

- Hol a pince kulcs? – nézek Andyre, aki épp a többiekkel veszekszik.

- Ugye nem akarod…? – néz rám Andy.

- Hol a kulcs? – nyújtom a kezem figyelembe se véve a kérdését.

- Nem! Amber ez őrültség! Öngyilkosság! Ha onnan kitör véged, van! Megöl! – mondja idegesen Jinxx.

- Vállalom a következményét – mondja majd Maxhez fordulok. – Amint lementünk zárd le az alagsort és bármit hallotok, ki ne merjétek nyitni… Csak reggel.

Max sóhajtott egyet majd bólintott. Leakasztottam a kulcsokat a fogasról, majd a zsebembe rakva felmentem. Ash ugyanúgy az ágyamon feküdt hangosan zihálva. Ölbe vettem, majd levittem a lépcsőn. Max kinyitotta az ajtót. A legfelső ajtó kódzáras, három réteges acél ajtó. Amint leértünk meggyújtottam pár fáklyát, mélyen a ház alatt a boros pince helyett egy régi kínzókamra van egy vasrácsú börtönnel. Andy felújított és a vasrácsú börtönt lebontva két cellát csináltatott. Az egyiknek a rácsa tömör ezüst, gyémánt bevonattal, tankkal se lehetne bejutni, vagy kijutni, a másik pedig tiszta vasrácsú cella. Mindkét cellába vastag acél bilincsek, amiből lehetetlenség kiszabadulni.

- Jobb, ha kibilincseled… - mondja Max amint berakom Asht a cellába.

- Nem kell…

- Amber, amikor elkezd átváltozni magába is kárt, tehet – mondja Max, majd segít Asht kibilincselni.

Amint ellenőriztem, hogy minden bilincs erősen tart kiléptem a cellából, majd bezártam az ajtót. Hallom amint az acél reteszek végig az ajtót bezáródnak. Még felmentem egy kis ennivalóért, meg vízért, ahogy mentem volna lefele Andy megállított és a kezembe adott egy ezüst táras pisztolyt.

- Nem fog kelleni, rakom le a pisztolyt az asztalra. Bármi történjen, nem fogom megölni Asht… - mondom, majd kiveszem a bőröndből a nyugtató lövedékű pisztolyt, és a nadrágomba rakom.

- Nem vagy normális… - mondja Andy.

Elmosolyodom, majd belépek az acél ajtót mögé, ha az ajtó bezáródik innen nem lesz kiút. A teleportálás nem működik a falakba lévő mágnesesség miatt és az ajtó, csak kívülről nyílik. Csendben nézem a fiúkat, akik aggódva néznek rám. Amint bezáródik az ajtót, nagy levegőt véve indulok el a hideg pincébe egyre lejjebb haladva. Egy dzsekit hozhattam volna… na mindegy.

- Minden rendben lesz Ash… - suttogom a rácsokhoz lépve Asht nézve, aki alig van magánál.

Megfordulok, majd épp ülnék le mikor észre, veszek egy dobozt az asztalon, amin egy cédula van. Oda lépve elolvasom a cédulát. „Andy küldi, Max”. A dobozt kinyitva meglátom benne Andy bőr dzsekijét.

- Bolond… - suttogom mosolyogva, majd felveszem, mélyen magamba szívva az illatát.

Elég unalmas itt. A telefonom játszva várom, hogy teljen az idő.

Andy P.o.V

Idegesen ülünk a nappaliba várva, hogy teljen az idő, nagyon nem vagyok megbékélve azzal, hogy Amber egyedül van lent egy átváltozni készülő vérfarkassal.

- Andy, jobb lenne, ha lenyugodnál. Te magad építetted az alagsort tudod, hogy a cellákból se, ki se be - mondja Jinxx rám nézve.

- Tudom, hogy a rácsok és bilincsek áttörhetetlenek de akkor is… bármi közbe jöhet. Bármi, amire nem készültünk fel… - sóhajtok idegesen, mire hirtelen kimegy az áram én, pedig idegesen felpattanok. – Például ez! A kurva életbe!

- Mi van félsz a sötétbe Biersack? – kapcsolta fel a zseblámpát vigyorogva Ronnie.

- Nem! Csak, hogy a cella zárak elektromosak! – sziszegtem, majd azonnal az ajtóhoz rohantam felkapva az ezüst táras pisztolyt. – Jinxx, Ash nézzétek meg a generátort. Jake velem jössz. Gerard, Frank konyhába a lovakhoz!

Azzal mindenki eredt volna a dolgára mikor kirobbant az acél ajtó és hangosan felüvöltött a vérfarkas.

- A kurva életbe… - sziszegtem, majd lőttem a farkasra de az, hihetetlen sebességgel kitört a golyó elől. Épp indultam volna le Amberért, mire Amber rohant fel fellökve engem a farkas után, aki épp Austin szorította sarokba.

- Ashley! – sikított Amber, mire a farkas felüvöltött és neki ugrott Amber a falnak szorítva őt és vicsorogva.

Már épp ott voltam, hogy lőjek, mire Amber hangja állított meg.

- Ne lőj! Ne merjetek lőni… - zihálta Amber miközbe a farkas vicsorgott rá.

- Amber, ha bajod esik én szét, loccsantom az agyát! – sziszegem kibiztosítva a pisztolyom.

Amber nem szólt semmit csak a farkasra nézett és csendben néztek farkas szemet. Megremegett a kezembe a pisztoly, legbelül nagyon féltem, hogy el fogom veszteni Ambert. Ekkor hirtelen berontott Jinxx és Ashley és rálőttek a farkasra, aki kitért a golyók elől és kirohant a lakásból.

- A büdös francba! Ti idióták! – ordította Amber Jinxxre és Ashleyre nézve.

- Amber! – ordítom de, ő már itt sincs. A konyhába rohanva ugrik fel az egyik fekete ló hátára, majd kivágtat. – Megölöm! – ordítom, majd füttyentek, mire beüget az egyik musztáng majd a hátára ugorva vágtatok Amber után.

Az erdőbe érem őket utol csak. Leugorva a lóról elkapom Amber és idegesen a fának, vágom, épp ordítanám le a fejét, mire befogja a számat. Beleszagolva a levegőbe érzem, hogy a vérfarkas valahol itt van.

- Még is mi a terved nagy okos? – suttogom Ambernek.

- Magam sem tudom… - suttogja, miközbe én kibiztosítom a pisztolyom. – Azt felejtsd el, vagy beléd eresztek egy tárat…

Sóhajtva cserélem ki a tárat nyugtató lövedékre.

- Ha szólok, lőj… - suttogja Amber, majd mielőtt bármit is mondhatnék, kilép a fa mögül. – A büdös kurva életbe. – Utálom! Kellett nekem ez a hülye liba?!

Látom amint a vérfarkas csendben, vicsorogva közelít felé. Amint megáll Amber előtt pár percig, néz rá, majd felüvölt és a mancsát emelve, lesújt Amberre, én pedig leszarva, hogy Amber mit mondott lelövöm a farkast nyugtatóval, ami azonnal összeesik. Odarohanva Amberhöz látom, hogy ömlik a karjából a vér és 3 mély vágás, van rajta a hús rendesen szétroncsolva.

- Te hülye ribanc… - veszem az ölembe, majd füttyentek, mire a két ló oda üget hozzám.

Ambert felrakom a fekete hátára, a farkast pedig felrakom a musztáng hátára, aki idegesen toporzékol.

- Hey nyugi öregfiú, ki van ütve… - paskolom meg.

Sóhajtva felülök Amber mögé a derekát ölelve, tartom, mikor elindulnak a lovak. Hazafelé úton mindketten csendesek vagyunk.

- Jinxx, Jake a farkast… - sóhajtok -, vigyétek le a pincébe és bilincseljétek ki.

- Megyek én is – áll fel Amber mire én visszanyomom a kanapéra, és ridegen ránézek, amire inkább elhallgat.

Amint Ashley behozza az elsősegély dobozt, elkezdem Amber karját összevarrni.

- Komolyan nem vagy normális… - mondom komoran miközbe szúrom át a tűt a húson, amire Amber felszisszen.

- Miért? Mert, nem hagyom, hogy lelőjétek a legjobb barátnőmet, mint egy fenevadat?! – mondja idegesen.

- De ha egyszer az?! – mondom idegesen. Annyira értetlen.

- Akkor te mi vagy? - mondja csendben, majd elszakítva a cérnát a fogával elmegy.

Sóhajtva ülök le a kanapéra. Valamilyen szinten igaza van… Csendben ülök a kanapén, mikor Jinxxék feljönnek a pincéből és leeresztik a pótajtót. Istenem mi jön még? Sóhajtva túrok a hajamba mire kopognak az ajtón.

- Na ez meg ki a faszom? Gerard ha megtennéd… - bökök az ajtóra a fejemmel, mire Gerard kinyitja az ajtót.

Pár perc múlva besétál, egy fiatal, kb. Amberrel egy idős csaj. Hosszú vörös haja a derekát csapkodja, hosszú kecses lábait egy szűk fekete miniszoknya fogja körbe, ami épp, hogy takarja a fenekét. Eszméletlen jól néz ki…

- Elnézést, de eltévedtem itt maradhatnék éjszakára esetleg? – szólal meg csilingelő hangján egy kínos mosollyal az arcán.

- Ömm persze – mondom szinte dadogva, eszméletlen szexi!

- A nevem Mari – nyújtja a kezét mosolyogva.

- Andy Biersack – rázom meg a kezét mosolyogva.

- Tudom – nevet. – Nagy BVB fan vagyok.

- Oh – mosolyodok el. – Akkor valószínűleg mindenkit ismersz itt – nevetek.

Ekkor lesétál Amber akiről, szinte el is felejtkeztem.

- Ő itt ízé Amber, az ízé.. – mutogatok Amberre Marit nézve.

- A barátnője – jön oda Amber elégedetten mosolyogva.

- DE nem úgy! Nem vagyunk együtt – javítom ki Ambert, észre se véve, hogy mit mondok.

- Oh értem – mosolyog Mari.

Észre se veszem, hogy Amber idegesen elviharzik. Amíg Ashley felkíséri Marit az egyik szobába addig én a tükör elé vágódva, igazítom meg a hajam. Megszerzem magamnak, ha törik, ha szakad.

- Minek igazgatod magad, mikor jól nézel ki? – sétál oda hozzám Mari mosolyogva.

- Ugyan – mosolygok – Üljünk le bent.

Azzal bemegyünk és leülünk a fiúk mellé. Mindenki itt van kivéve Ambert, de nem is érdekel, nem is kell ide. Egy ideig bent beszélgetünk, mikor már nem bírom ki és felviszem Marit a szobámba. Hevesen csókolva lököm neki a falnak Marit miközbe a fenekét, markolom erősen.

- Akarlak Andy… - nyögdécseli édes hangján, ami szinte megőrjít.

Hirtelen fordul a kocka, és Mari lök engem a falnak, és a nyakamba harap, ami kezd rohadtul felizgatni. Épp vetkőztetném le mikor Amber beront és lerántva rólam Marit a falnak, löki átváltozva, és a torkát szorítja. Mielőtt bármit is mondhatnék Amber körmeivel, feltépi Mari hasát, amiből elkezd ömleni a vér, majd lassan megvillannak a belei. Amber ész nélkül tépi, és karmolja Marit. Hallom, ahogy a borda csontjai törnek Marinak, Amber pedig egy egyszerű mozdulattal tépi ki a lány szívét, és karmait belemélyesztve morzsolja össze. Fel se fogom mi történt, fel se fogom, hogy Amber aki soha nem változott át a szemem láttára marcangolt szét egy vele egy idős csajt és tépte ki a szívét. Amint felébredek a sokkból idegesen, esek Ambernek és a falhoz, vágom átváltozva.

- Ez mire volt jó te idióta ribanc? – szorítom össze a torkát idegesen, majd a szabad kezemmel feltépem a mellkasát, mire felsikolt sírva. Időt se hagyva neki, hogy esetleg meg magyarázza, harapok a torkába és tépek ki egy darab húst onnan, majd idegesen a földre vágom.

Mari hullájához lépve csendben nézem a tetemet. A düh újra elkap és Amber felé, fordul, aki már nincs ott. A vért követve keresem, hogy merre van. Leérve meglátom Frank karjai közt. A pisztolyom kibiztosítva szegezem Amberre és épp, húznám meg mikor Jake megállít.

- Állj már meg te idióta!

- Megölöm ezt a szemét kurvát! – üvöltöm idegesen.

- Megmentette a rohadt életedet! – ordítja Frank, majd lefekteti a kanapéra.

- Szétmarcangolta a leendő csajom! – kiabálom magamból kikelve.

- Amber a csajod! – vágja hozzám Jinxx, mire elfordítom a fejem.

Ekkor oda lép hozzám Jake majd a kezembe nyom egy véres injekciós tűt meg egy fényképet, amin be vagyok karikázva.

- Ez meg mi? – nézek a képre, majd megszagolom az injekciós tűt, amit azonnal el is hajítok. Méreg… méghozzá, nem gyenge méreg.

- A „leendő csajod” táskájába volt, az injekciós tű pedig a szoknyájába betűzve. Majd nem megölt. Ha Amber nincs ott kinyírt, volna – világosít fel Jake.

A fényképet nézve jövök rá arra, hogy mit tettem. Képes lettem volna megölni Ambert azért, mert széttépte azt a csajt, aki elvette az eszem és majd nem megölt. Hogy lehettem ekkora fasz. Még le is tagadtam, hogy barátnőm, mikor két éve velem van tűzön-vízen. Csendben odalépek Amberhöz, majd a kézfejére simítva csókolok a homlokára könnyes szemmel.

- Szeretlek… - suttogja rekedtes hangon véres kezével az arcomra simítva.

- Én is téged Amber… - mondom, rá nézve mire érzem, hogy keze lassan lecsúszik az arcomon, és a földre esik.

Az élettelen, véres testét nézve jövök rá mit is tettem. Megöltem azt a lányt, aki feltétel nélkül szeretett és az életét áldozta volna értem. Megöltem azt a lányt, aki számomra a legfontosabb volt csak eddig észre se vettem. Most jövök rá, hogy mennyit jelentett nekem, mikor már késő. Szeretném magamhoz ölelni és hosszan megcsókolni a fülébe súgva, hogy szeretem, de már késő. Hamarabb kellett volna gondolkodni Andy…